Iránytű Intézet blog

Intézetünk azzal a céllal alakult, hogy a politikai és gazdasági elemzés, kutatás egy eddig kevéssé ismert aspektusából, a nemzeti konzervatív szempontból szemlélje, elemezze és kutassa a politikai és gazdasági történéseket. Tevékenységün- ket szigorúan szakmai alapokon és legjobb tudásunk szerint kívánjuk folytatni. Célunknak tekintjük, hogy az általunk készített kutatások, elemzések, nyilatkozatok, szakmaiságunk legjavát nyújtva, hozzájárul- janak eddig tabunak tartott témák megvitatásához, valamint értelmes és eredményes viták lefolytatásához. Teret szeretnénk nyitni azon feltörekvő politológusok, közgazdászok számára, akik elhivatottságot éreznek választott szakmájuk iránt.

Iránytű a Facebook-on

Címkék

2014. október 12. (1) adó (1) állam és egyház (1) amerikai nagykövet (1) André Goodfriend (1) ángyán józsef (2) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Balog Zoltán (1) baloldali összefogás (2) bevándorlás (1) bevándorlók (1) Bodnár Zoltán (1) Bokros Lajos (1) Budapest (1) Colleen Bell (1) coming out (1) Csárdi Antal (1) Dániel Péter (1) demográfia (1) demokrácia (2) dk (2) egészségügy (1) Egyesült Államok (1) egyesült királyság (1) egyházak (1) Együtt-PM (1) elnökválasztás (1) előrehozott választás (2) elszámoltatás (1) Európa (2) európai unió (8) Fellegi Tamás (1) Fidesz (2) fidesz (4) föderáció (1) fodor gábor (1) főpolgármester (1) gyurcsány (1) Hoffmann Rózsa (1) Horthy Miklós (1) Horváth Csaba (1) ifjúság (1) ifjúsági tagozat (1) ifjúságpolitika (1) illegális migránsok (1) IMF (1) Iránytű Intézet (1) iskolák (1) Jobbik (3) jobbik (6) jog (1) jog és erkölcs (1) kampány (1) karantén (1) kirekesztés (1) kisgazdaság (2) koalíció (1) kohézió (3) konszolidáció (1) konzervatívizmus (1) kormány (2) kormányátalakítás (1) kormányfőjelölti vita (1) kormányképesség (2) korszakváltók (1) közbiztonság (1) közvélemény-kutatás (5) kuncze gábor (1) Kunhalmi Ágnes (2) Lázár János (2) liberális demokrácia (1) liberalizmus (2) libertarianizmus (1) lmp (7) magyarság (1) másodpreferenciák (1) Matolcsy (1) média (1) megszorítás (1) mesterházy (1) mezőgazdaság (5) migráció (3) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (2) mszp (4) multikulturalizmus (1) munkahely (1) nacionalizmus (1) nagygazdaság (2) nemzeti konzultáció (1) népességfogyás (1) népszavazás (1) nigel farage (1) oktatás (1) önkormányzati választások (1) orbán viktor (2) paktum (1) Párbeszéd Magyarországért Platform (1) pártpreferencia (2) pártszakadás (1) politika (2) radikalizmus (1) regionális (2) regisztráció (1) rendszerváltás (1) Rogán Antal (1) schmitt pál (2) Simor (1) szociális ellátás (1) tárcatükör (1) társadalmi felzárkóztatás (1) társadalmi integráció (1) televíziós vita (1) termőföld (2) területfejlesztés (2) tolerancia (1) történelem (1) Túlzottdeficit-eljárás (1) ukip (1) unortodox (1) usa (1) választás (3) választási részvétel (2) válság (1) válságkormányzás (1) Válságmenedzselés (1) vita (1) Vona Gábor (1) Címkefelhő

2015.11.13. 19:11 Iránytű Intézet

Kötélhúzás a választókért a jobboldalon

tugofwar.jpgMár régóta vita folyik arról a kérdésről, hogy a Fidesznek a Jobbikkal szembeni politikai stratégiája rövid távon mennyire hatékony, s hosszú távon mennyire kifizetődő. Az elmúlt évek kormánypárti gyakorlatának tükrében talán hosszas fejtegetést nem igényel az a megállapítás, hogy a Fidesz – főként a programalkotás és a politikai kommunikáció terén – gyakran merített ellenzéki forrásból. Egyes jobbról vagy balról jövő kezdeményezéseket előzékenyen „felkarolt”, saját indítványként benyújtva, politikai haszon realizálásának érdekében. Máig eldöntetlen dilemma, hogy a kormánypártok miközben rendre igyekeznek átemelni bizonyos, Jobbikhoz köthető kezdeményezéseket, átvenni radikálisnak nevezhető kommunikációs paneleket, mennyiben „fogják ki a szelet a Jobbik vitorlájából”, s mennyiben „terítenek vörös szőnyeget” jobboldali riválisuk elé. A Jobbik néppártosodásával, a migránskérdésben való határozott, kemény kormánypárti állásponttal (de markáns példaként említhetnénk a halálbüntetés bevezethetőségének kérdését is) az a benyomás alakul ki a külső szemlélőben, amit elemzők úgy szoktak megfogalmazni, hogy „a Fidesz Jobbikosodik, a Jobbik Fideszesedik”, utalva a két néppárt közötti stílusbeli távolság csökkenésére.

Szólj hozzá!

Címkék: közvélemény-kutatás migráció Jobbik Fidesz másodpreferenciák


2015.10.31. 08:58 Iránytű Intézet

Nyertesek és vesztesek

partok.jpgA migrációs válság továbbra is tematizálja az európai politikát és a magyar belpolitikát. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján azt a tézist is megfogalmazhatjuk, hogy azok a – releváns támogatottsággal rendelkező – pártok tudtak támogatottság-növekedést elkönyvelni az utóbbi időszakban, amelyek egyértelműen, karakteresen állást foglaltak a migrációs kérdésben, akár bevándorlás-ellenes kommunikációs vonalat vittek, akár a liberális bevándorlás-politika szükségessége mellett érveltek. A kormánypártoknak sikerült leginkább politikai tőkét kovácsolni: népszerűség-növekedés, a pártpreferenciájukban bizonytalanok egy részének megszólítása, a Jobbik bevándorlásügyben való partvonalra szorítása, Orbán Viktor véleményvezérré válása a nemzetközi politikában. Korábbi felmérések szerint a magyar választópolgárok mindenekelőtt a munkahelyteremtés, a szociális és egészségügyi ellátás, valamint a közbiztonság területét tartják kiemelten fontosnak, így nem véletlen, hogy a kormányzat migrációellenes retorikája sikerrel apellált az ezzel kapcsolatos félelmekre (elveszik a magyarok munkáját, ellátásuk jelentős forrásokat emészt fel, veszélyt jelentenek a közbiztonságra és növelik a terrorfenyegetettséget). Bár „egy kutatás nem kutatás” (trendek megállapításához több, hosszabb időszakot felölelő mérési adatra van szükség) – ahogy tartja a szakma –, mégis úgy tűnik, az elmúlt bő egy hónap legnagyobb nyertese a Fidesz-KDNP után a Demokratikus Koalíció, mivel – bár migránsügyben mindvégig kisebbségi álláspontot képviselt a párt – kiállt egy adott érték, cél mellett (ezt az MSZP elmulasztotta), amit a választók egy része honorált. Így a szocialisták támogatottságának gyengülésével, és a DK erősödésével ismét nyitottá vált a kérdés, hogy hosszú (vagy akár közép-) távon melyik szereplő válhat a baloldal vezető erejévé. A stagnálás vagy mérsékelt csökkenés ellenére a Jobbik esetében sem beszélhetünk látványos kudarcról, mivel – ha a pártpreferenciák terén nem is tapasztalhatunk előrelépést – borítékolható, hogy a Fidesz és a Jobbik közötti ideológiai távolság csökkenésével (Jobbik néppártosodása, a Fidesz „radikális” kormányzati fellépése és kommunikációja a migránskérdés kapcsán) a kormánypártokat (potenciálisan) támogatók egyre nagyobb része hajlamos másodpreferenciájaként a Jobbikot megjelölni. Ez hosszabb távon – a kormányzati politika társadalmi megítélésének függvényében – a Jobbik számára akár szavazatokra is váltható. A szocialisták és az LMP migrációs kérdésben kialakított álláspontja láthatóan nem "csapódott le" a közvélemény számára, ami az MSZP esetében inkább az inkonzisztens kommunikációnak, a hibás helyzetértékelésnek, és a politikai bátorság hiányának tudható be.

K. J.

Pártpreferenciák alakulása októberben:
Nézőpont Intézet: http://nezopontintezet.hu/…/masfelszer-tobben-valasztanak-…/
Tárki: http://www.tarki.hu/…/news/2015/kit…/20151028_valasztas.html
Iránytű Intézet: 
http://iranytuintezet.hu/2015_oktoberi_kozvelemeny-kutatasunk_eredmenyei_i_-_partpreferenciak

Szólj hozzá!

Címkék: közvélemény-kutatás migráció pártpreferencia


2015.10.31. 08:49 Iránytű Intézet

Demokráciaviták

usademocracy.jpgAndré Goodfriend ideiglenes ügyvivő távozását követően, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövetének érkezésére várva sokan az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok normalizálását vizionálták, amire egyébként a két ország közötti, stratégiai kérdésekben való együttműködés kellő alapot is szolgáltatott. Magyarország geopolitikai súlya az orosz-ukrán konfliktus intenzívvé válásával értékelődött fel, ami felerősítette a „keleti nyitás” politikája, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződés körüli nyugati aggodalmakat. Az új nagykövet „politikai akklimatizálódását”, valamint a migrációs krízis hullámainak mérséklődését követően ismét felszínre kerültek a magyar kormányt ért, már korábban is megfogalmazott ún. demokráciakritikák, amelyek mögött egyesek őszinte aggodalmat, mások a magyar kormány által megsértett amerikai politikai és gazdasági érdekeket, míg megint mások a demokraták politikai kinevezettjének (Colleen Bell nem karrierdiplomata), és ezáltal a demokratáknak a republikánusok vádjaira reflektáló, demonstratív fellépését látják. (Obama kampánytámogatói, akiket az elnök nagykövetnek jelölt, a szenátusi meghallgatásokon több esetben nem nyújtottak megfelelő teljesítményt, emellett a republikánusok általában is számon kérik a demokratákon a hatékony, erős érdekképviselet és a külügyi kompetencia hiányát.) Abban sincs semmi meglepő, hogy a Brüsszellel szemben is gyakran alkalmazott, nemzeti szuverenitást hangsúlyozó („szabadságharcos”) retorikát Washington bírálataira válaszul is használják kormánypárti politikusok. A nagykövet által felsorolt pontok egy része ráadásul kifejezetten politikai értékvita tárgyát képezheti, és az sem elhanyagolható szempont, hogy sok esetben az USA sem hivatkozhat példaértékű amerikai mintára – talán ezt érezhette Bell is, amikor a Corvinus Egyetemen tartott október 28-i beszédében úgy fogalmazott: „azt azonban elismerjük, és el is fogjuk ismerni, hogy mi magunk sem mindig felelünk meg saját célkitűzéseinknek”[1]. Lázár János mai sajtótájékoztatóján ismét keményen visszaszólt az amerikaiaknak, sérelmezve a magyar belpolitikába való beavatkozásként értékelt kritikákat. Lázár karriercélja, ambíciói, párton belüli pozíciója és konfliktusai az utóbbi időszakban nagyobb sajtóérdeklődést váltottak ki, különösen a Rogán Antallal való vetélkedés kapcsán. Amennyiben a Miniszterelnökséget vezető miniszter dédelget hosszú távú terveket Orbán utódlásával összefüggésben, nem biztos, hogy politikailag kifizetődő az Egyesült Államokkal szembeni, nyíltan konfrontatív magatartás.

 K. J.

[1] „Erősebb hidat építünk” – Beszéd a Corvinus Egyetemen:

http://hungarian.hungary.usembassy.gov/bell_10282015.html

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia amerikai nagykövet Lázár János Egyesült Államok Colleen Bell André Goodfriend


2015.10.31. 08:43 Iránytű Intézet

A róka, az oroszlán és az MSZP

machiavelli.jpg"S mert a fejedelemnek jól kell használni állati természetét, a rókát és az oroszlánt kell követnie; az oroszlán tehetetlen a hurokkal szemben, a róka a farkasok elől nem tud menekülni. Ezért hurkot ismerő rókának kell lennie, és farkast rémítő oroszlánnak." - írja Machiavelli. A közélet iránt akár csak mérsékelten is érdeklődő embernek olyan érzése van, hogy az MSZP-nél valamelyik tulajdonság (egy ideje már mindkettő) mindig hiányzik. Kormányon nem voltak elég bátrak - miképp utólag több vezető szocialista politikus is megjegyezte a koalíciós partnerrel való kötélhúzásokra, valamint az átfogó ágazati reformok elmaradására utalva -, ellenzékben pedig nem elég furfangosak (diplomatikusan szólva a párt körüli szellemi erőforrások igencsak megcsappantak az utóbbi időszakban). Persze kormányképességről értekezni ma már komplexebb feladat, mint a 16. században volt, de a politikának, a hatalomgyakorlásnak, a hatalomért való vetélkedésnek vannak kőbe vésett szabályai. Az egyik ilyen szabály, hogy ha támogatókat akarsz szerezni, tűnj kompetensnek, de minimum ne mutass gyengeséget. Ebből a szempontból nehezen értelmezhető Kunhalmi Ágnes "coming out"-ja, aki a mai napon közhírré tette, hogy "a működő kormányzáshoz legalább kétezer ember kell, ma az MSZP-ben és környékén ennek a fele lehet meg"[1]. A politikai válságkommunikáció egyik örök érvényű szabálya, hogy az idejekorán jött beismerés gyakran szimpatikusabb a választóknak, mint a tagadás vagy a valóságtól elrugaszkodott, a felelősséget vállalni képtelen mellébeszélés, de olyan tézist, irányelvet még senki sem vetett papírra, miszerint a gyengeségek győzelmi zászlóként való lobogtatása előbb-utóbb kifizetődő taktikai húzás lehet...

 K. J.

[1] http://444.hu/2015/10/26/kunhalmi-a-mukodo-kormanyzashoz-legalabb-ketezer-ember-kell-ma-az-mszp-ben-es-kornyeken-ennek-a-fele-lehet-meg

Szólj hozzá!

Címkék: coming out MSZP Kunhalmi Ágnes kormányképesség


2015.10.18. 10:27 Iránytű Intézet

Válságkormányzás vagy konszolidáció?

crisis.jpgAz utóbbi időszakban politikus és politikai elemző szájából is többször elhangzott, hogy jelenleg válságkormányzás zajlik Magyarországon. De vajon helytálló-e ez a megállapítás, s egyáltalán mit jelent az, hogy „válságkormányzás”? A politikai történések eseményláncolatának egy másik olvasata szerint éppen konszolidáció folyik. Akkor most válságkormányzás zajlik, vagy konszolidáció? Mielőtt különböző fejtegetésekbe kezdenénk, érdemes megvizsgálnunk, adott-e a válsághelyzet, illetve azok a kritériumok, amelyek alapján válságkormányzásról beszélhetünk.

Szólj hozzá!

Címkék: konszolidáció válságkormányzás


2015.08.24. 14:51 Iránytű Intézet

Zsákutcás fejlődés - A társadalmi integráció kudarca?

integration.jpgAz Európára nehezedő migrációs nyomás következtében sosem volt annyira aktuális a társadalmi integráció problematikája, mint most. Akár a társadalomtudós szemüvegén keresztül vizsgáljuk a kérdést, akár politikai polémiaként tekintünk rá, néhány egyértelmű tanulságot megállapíthatunk. A nyugati liberális demokráciák a fő társadalomszervezési elvek közé emelték a multikulturalizmust, amivel tulajdonképpen deklarálták, hogy a bevándorló közösségektől csak funkcionális társadalmi integrációt (törvények betartása, jó nyelvtudás, önfenntartó képesség) követelnek meg.

Szólj hozzá!

Címkék: bevándorlók bevándorlás migráció multikulturalizmus társadalmi integráció társadalmi felzárkóztatás illegális migránsok


2014.09.29. 23:30 Iránytű Intézet

Találós kérdések

Mai találós kérdések (megoldókulccsal):


1.) Vajon a szocialistábaloldalidilemma.jpgknak mikor esik le, hogy Horváth Csaba indításával is jobb eredményre számíthattak volna, mint Bokros Lajos támogatásával a fővárosban?

 Emlékezetes, hogy az áprilisi országgyűlési választási verség után az MSZP sokadik alkalommal hirdette meg, hogy visszatér a baloldali elvekhez, hátat fordít a piac mindenhatóságát hirdető neoliberális doktrínának. A karakteres baloldaliság helyett úgy tűnik, mégis a "nagy megszorítót", Bokrost választották, s vele az önfeladó politikai opportunizmust.

Szólj hozzá!

Címkék: önkormányzati választások főpolgármester MSZP Budapest Bokros Lajos Kunhalmi Ágnes Horváth Csaba baloldali összefogás Együtt-PM Bodnár Zoltán Csárdi Antal 2014. október 12.


2014.04.30. 22:20 Iránytű Intézet

A „Jobbik-stratégia” újragondolása - Feloldott karantén?

quarantine2.jpgAz országgyűlési választás egyik legmeghatározóbb és legnagyobb figyelmet kiváltó eredményének a Jobbik támogatottságának jelentős mértékű növekedése bizonyult. A politikai szereplők, elsősorban az összefogás révén első ellenzéki erőként megjelenő balliberális pártok saját belső feszültségeik mellett egy talán még annál is nehezebb kérdéssel küzdhetnek meg a következő években. A nemzeti párt ugyanis karanténba zárása ellenére is jobb eredményt ért el, mint négy éve, a baloldali összefogás szereplőinek önálló politizálása pedig az ellenzék vezető erejének kérdését is felveti. Az EP-választások tétje ugyanis immár a második helyért, vagyis a Fidesz-KDNP kihívójának szerepéért folytatott küzdelem, annak eredménye.

Szólj hozzá!

Címkék: vita karantén Jobbik Vona Gábor Bajnai Gordon


2014.03.07. 13:51 Iránytű Intézet

Mindenkinek üzen a Jobbik

A nemrég publikált közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint miközben a baloldali Összefogás támogatottsága csökken, a Jobbik egyre sikeresebben képes megszólítani olyan társadalmi csoportokat is, melyek korábban alig rezonáltak a radikális párt üzeneteire. A Tárki szerint míg decemberben és januárban a teljes választókorú népességnek csak 8 százaléka szavazott volna a Jobbikra, addig ez az arány februárban már 15 százalék volt, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra növekedett a nemzeti radikális pártot támogatók aránya. A Szonda Ipsos, a Nézőpont Intézet és a Medián adatai szerint is bővült a párt támogatóinak köre. A baloldali ellenzék erőivel ellentétben a Jobbik prominens politikusai járják az országot, hirdetik választási programjukat, s szinte mindenütt „teltházas” lakossági fórumokat tartanak. Érdemes megvizsgálnunk, melyek azok a tényezők, amelyek segítették, segítik a Jobbik térnyerését, érezhető támogatottság-növekedést hozva a pártnak.

Szólj hozzá!

Címkék: kampány egészségügy közvélemény-kutatás közbiztonság munkahely elszámoltatás szociális ellátás Jobbik Iránytű Intézet


2014.02.10. 12:05 Iránytű Intézet

„Mindjárt kicsúszik a sajt a számból” - Miniszterelnök-jelölti vita a porondon

horn-orban.jpgEgy a Facebook-on nemrégiben megalakult, Miniszterelnök-jelölti tévévitát akarunk címet viselő oldal ismét a figyelem középpontjába állította a kampány ezen, hazánkban mára ha nem is elfeledett, de legalábbis nem elvárt elemét. Speciális műfajról beszélünk, mely rendkívül nagy befolyással bír a pártpreferenciák alakulására, elsősorban a ma egyébként is kiemelkedően magas arányú bizonytalan választópolgárokra, de hatása nem elhanyagolható a saját tábor mobilizálása esetében sem. Jelentősége miatt pedig rendkívül nagy kockázatot is jelent, így nem véletlenül jellemző a pártok ellenállása a kérdésben. Egy esetleges vita ezért sem áll mindenki érdekében, ahogy ma nem áll a Fidesz, illetve Orbán Viktor érdekében. A kormánypártok viszonylag magas, bár korántsem kőbe vésett támogatottsága ugyanis nem indokolja a kormányfő részvételét, ahogyan nem mutat ez irányba Orbán Viktor imázsának azon eleme, mely kormányfői pozícióját kiélezve kívánja kiemelni személyét az ellenzéki pártok, miniszterelnök-jelöltek köréből. Bár érdeke tehát nem ezt diktálja, érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor igen kemény vitapartnere lenne mind Mesterházy Attilának, mind Vona Gábornak.

Szólj hozzá!

Címkék: miniszterelnök-jelölti vita kormányfőjelölti vita választási vita


2014.02.08. 21:58 Iránytű Intézet

Korszakváltók

bajnai_gyurcsany.jpgA baloldali összefogás létrejöttével átrendeződött a magyar politika képlete. Az új megállapodással az MSZP ugyan „intézményesítette” vezető szerepét, de feladta a megújulás ígéretét. A szocialisták és az Együtt-PM szövetség korábbi egyezsége a közvélemény-kutatások szerint nem volt képes megszólítani a bizonytalan szavazókat, ráadásul a Demokratikus Koalíció erősödésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kívánt baloldali egység sem valósult meg. Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, vagy épp Kuncze Gábor csatlakozásával viszont az MSZP „bezárta” magát, hiszen ezekkel az emblematikus karakterekkel a 2010 előtti szocialista-liberális éra szinte minden terhes öröksége a baloldal nyakába szakadt. A Fidesz korábbi „Együtt tették tönkre az országot” üzenetű plakátjai – melyeken Gyurcsányt és Bajnait szerepeltették (Bajnai akkor még következetesen cáfolta, hogy bármiféle együttműködést elképzelhetőnek tart Gyurcsánnyal) – úgymond beértek, óriási támadási felületet biztosítva a jobboldalnak a választási kampányban. Nem elhanyagolható szempont, hogy a „régi arcok” megjelenésével a baloldal kompromittálódott, az új partnerek legalább annyi választót taszítanak a pártpreferenciájukban vagy a választási részvételi szándékukban bizonytalanok közül, mint ahány százalékot hozhatnak a „korszakváltóknak”.

Szólj hozzá!

Címkék: gyurcsány fodor gábor jobbik kuncze gábor televíziós vita bajnai mesterházy lmp baloldali összefogás korszakváltók


2013.04.11. 14:54 Iránytű Intézet

A válságmenedzselés margójára

kez.jpgA második Orbán-kormány az ország megújítására, vagyis mindenekelőtt gazdasági konszolidációra, mélyreható közjogi reformokra, a közrend és közbiztonság helyreállítására, végső soron egy „új társadalmi szerződés” („nemzeti együttműködés rendszere”) megkötésére vállalkozott, mikor megkezdte működését. Az új kormányzatnak magas – és a reálgazdasági, politikai lehetőségekhez mérten eleve irracionális – társadalmi várakozások közepette kellett hozzálátnia választási ígéreteinek teljesítéséhez. E bejegyzés keretében a gazdasági dimenziót górcső alá véve szeretnék néhány gondolatot megosztani az olvasóval.

1 komment · 1 trackback

Címkék: unortodox IMF Matolcsy Simor Válságmenedzselés Túlzottdeficit-eljárás