Mi játszódhat le Orbán Viktor fejében? Ezt a gondolat-lavinát Török Gábor indította el több mint egy hete. A politológus felvetette annak a lehetőségét, hogy Orbán Viktor második kormánya nem tölti ki négyéves ciklusát, hanem előrehozott választásokba menekül annak érdekében, hogy a lehető legtovább, akár 2016-ig is átmentse hatalmát. A gondolat elsőre merésznek tűnik, ám ha jobban belegondolunk, nem is olyan életidegen. Sőt, bizonyos szempontokat figyelembe véve még logikus is.

Külpolitikai viszonyok

Az elmúlt hónapokban az elmélyülő európai válság középpontjában leginkább Görögország állt. Majd a krízis átterjedt Portugáliára, Olaszországra és az utóbbi hetekben már Franciaországra is. Az említett euró övezeti tagállamok közül Görögországban és Olaszországban a közelmúltban kormányváltás történt, méghozzá úgy, hogy választásokra nem került sor. A miniszterelnöki székekbe viszont jól kipróbált, uniós bürokraták kerültek a korábban demokratikusan választott vezetők helyett. Ez a tendencia azért fontos, mert ha a sort tovább folytatjuk, akkor az említett tagállamok után hamar Magyarországra kerülhet a sor, annak ellenére, hogy országunk nem tagja az euró zónának, és példátlanul magas a kabinet parlamenti támogatottsága. Az EU azonban a magyar fizetőeszközt és a kormányt is nemzetközi gazdasági és politikai nyomás alá helyezheti, amelynek eredményeképpen kormányváltást, vagy akár előrehozott választásokat is kieszközölhet.

Belpolitikai viszonyok

A kétharmados Fidesz kormány az új alkotmány megalkotásán már túl van, jelenleg a sarkalatos törvények vitái és szavazásai zajlanak. Amennyiben ezeket a törvényeket megszavazzák és véglegesítik, úgy gyakorlatilag már kialakul az az állapot, amely a hatalom minden ágán és szintjén olyan helyzetet teremt, amely megfelel a regnáló Orbán kormány számára. Ezután nem lesz jelentősége a kétharmados többségnek, hiszen minden - ezt igénylő - törvénymódosítást már megszavaztak. A cél az lesz, hogy biztosítsák a minimális parlamenti többséget, amelynek a valószínűsége az idő múlásával egyre csökken. Az elmúlt másfél évben ugyanis olyan, minden korábbi elképzelést felülmúló szavazat erózión ment át a Fidesz tábora, hogy a kockázatot inkább az növeli, ha nem tartanak előrehozott választásokat. A legvadabb forgatókönyv szerint akár az is elképzelhető, hogy az új alkotmány módosításával a jelenlegi parlamentáris köztársaságot egy prezidenciális, azaz elnöki köztársaság váltaná fel. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi köztársasági elnöki jogköröket kibővítve Orbán Viktor Schmidt Pál helyére lépne. Ezt az elméletet erősíti Orbán személyiségén túl az is, hogy az elmúlt másfél éves kormányzása alatt, nagyon vigyázott arra, hogy a népszerűtlen döntéseknél és ezek bejelentésénél ne legyen jelen személyesen. Jó példa erre a Széll Kálmán terv bejelentése, amely gyakorlatilag a jövő évi megszorítások nagy részét tartalmazta. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be.

Milyen további tényezők és hatások szólnak az előrehozott választások mellett?

Az elmúlt másfél évben a kormány és a kormányfő népszerűsége és társadalmi támogatottsága rohamosan csökkent. Tavaly ilyenkor a legmerészebb politológusok sem merték volna azt jósolni, hogy a Fidesz támogatottsága a felére esik vissza egy év alatt. Ha ezt a logikát követjük, akkor most is nehéz lenne megjósolni a jövő őszi állapotokat, viszont az valószínűsíthető, hogy a kormány ennél népszerűbb nem lesz. A Fideszről lemorzsolódó szavazók legnagyobb része egyébként a bizonytalanok, kisebb részük pedig a Jobbik táborát erősítik. Szintén nem kedvez, hogy a külső és belső politikai-, valamint gazdasági körülmények egyre inkább beszűkítik a magyar kormány mozgásterét, így ez is arra ösztönzi majd a kabinetet, hogy addig írják ki az előrehozott választásokat, ameddig az abszolút többség biztosított, vagyis amíg még megvan a többségi társadalmi támogatottsága.

Az eddigi választási ciklikusságok alapján feltehetnénk a kérdést, miért lenne érdeke a kormánynak az előrehozott választás, amikor minden korábbi kormány az első két évben meghozta a fájdalmas és népszerűtlen intézkedéseket, utána pedig lazított a gyeplőn, elengedte a költségvetési hiányt és ebből finanszírozta szavazatszerzését a következő választásokra. Tekintettel az európai adósságválság nemzetközi hatásaira, valamint Orbánék államadósság elleni „szabadságharcára” a kormány a költségvetési hiányt nem engedheti el, így szavazatszerzési esélyei limitáltak a ciklus második felére is. Ezért az előrehozott választások optimális időpontja - a Fidesz szempontjából - a sarkalatos törvények megszavazása után, de még a maradék szavazóbázis teljes erózióját megelőzően lenne. Ez azt jelentené, hogy az előrehozott választásokat leghamarabb jövő tavasszal, vagy nyáron lehetne megtartani, és ebben az esetben a Fidesz biztosíthatná a politikai hatalmat, ha nem is 2018-ig, de legalább 2016-ig.