Erősen közeledünk 2012 novemberéhez, amikor is újra elnökválasztást tartanak a gazdasági, katonai és diplomáciai erejét tekintve (még) elsőszámú Amerikai Egyesült Államokban. Az elnökválasztás nem csak egyetlen nap, mint a legtöbb országban, hanem bő egyéves, szövevényes procedúra előzi meg.

Az államokban kétpártrendszer uralkodik, amit hajlamosak leegyszerűsíteni arra, hogy a demokraták a liberálisok, a republikánusok pedig a konzervatívok. Korántsem ez a valóság. Ezek a pártok egy konszern, vagy nagyvállalat működéséhez hasonlatosak, „egyik ezt gyártja, másik amazt”, ezért többféle ideológia fér el bennük. Az persze más kérdés, hogy ez helyes-e, és ha ilyen szöges világnézeti ellentétek vannak egy párton belül, akkor azt nemcsak a közös múlt és hatalom birtoklásának vágya tartja-e össze.

Barack Obama, az USA mostani elnöke lesz a demokrata párt elnökjelöltje, de a republikánusok részéről tucatnyi jelölt méretteti meg magát az előválasztások során. A tagállamokban egyenként, vagy csoportosan, több hónapig zajló előválasztási küzdelmeket lehet az amerikai választópolgároknak szóló showműsornak tekinteni, de akár demokrácia csúcsának is, hiszen a jelöltről közvetve a választók dönthetnek, szerintünk ez így egyszerre igaz lehet.

Az államok súlyuknak megfelelő elektorszámmal rendelkeznek, akik a választópolgáraik akaratának megfelelően szavaznak a végső elnökjelölt-állító gyűlésen. Az, hogy több hónapig a republikánusok küzdelméről szól a média, az mindenképpen nekik kedvez. Februárra négyen maradtak versenyben, a következőkben bemutatnánk, hogyan látjuk őket mi, innen Magyarországról.

Mitt Romney a haldokló michigan-i iparvárosból Detroit-ból származik. A 64 éves politikus példás családi életet él feleségével, 5 gyermekük van. Romney korábban Massachusetts kormányzója volt, igen gazdag ember, aki mormon vallású, ami érdekes tényként hathat, és elvileg hátrányt kell, hogy jelentsen számára a küzdelemben. Nagyon erős lobbicsoportok támogatják, hiszen 5 évvel ezelőtti kampányára is irdatlan összeget tudott összekalapozni, ez mostanra sem változott. Könnyen lehet, hogy remek stábjának, illetve az óriási kampánypénznek köszönhetően fog nyerni, mivel karizmában hiányt szenved. Ellenfelei azt is a szemére vetik, hogy nem konzekvens, álláspontját a remélt politikai haszonnak megfelelően változtatja. Elvileg mérsékelt konzervatív jelöltről van szó, de programjának vannak kifejezetten liberális, neokonzervatív elemei is. Gazdaságpolitikájára érdemes odafigyelni, ez kampányának legfőbb eleme; ki akarja vezetni az országot a válságból. Lényeges külpolitikai irányváltás nem várható tőle.

Rick Santorum 53 éves virginiai politikus. Olasz katolikus származású, nyolc gyermeke született, egyikük meghalt születését követően, másik pedig genetikai betegségben szenved, sajnos megtapasztalta az élet keserű oldalát. A várható belpolitikáját tekintve ő az igazi konzervatív jelölt, szembemegy a liberális eszmékkel. Ellenzi a homoszexuálisok házasságát, az abortuszt, támogatja a feszes költségvetési politikát, azonban külpolitikai irányváltás tőle sem várható, sőt ellenzi Obama afganisztáni kivonulását is. Külpolitikája a „gyengekezű” mostani rezsimmel szemben aktívabb lenne, nagyobb esélye van az Irán elleni katonai csapásnak. Kérdés, hogy elegendő-e számára a hagyományosan konzervatív államok megszerzése, hiszen az északkeleti megalopolisz, illetve az országnyi Kalifornia republikánus választói a liberálisabbak közé sorolhatók.

Newt Gringrich nagy név a republikánus pártban, a 68 éves, történész végzettségű politikus részt vett a párt megújításában, vezérletével szerezték meg a kongresszus mindkét házát az 1994-es választásokon. Rendkívül intelligens, tapasztalt vezető, de magánéleti kilengései miatt sokat támadják. Ő is a konzervatív voksokra számít, esélye a novemberi elnökjelöltségre még kisebb, mint Santorum-nak. Mivel nagyjából azonos szavazói körre vadásznak, ezért a konzervatív szavazatok megosztásával Romney malmára hajtja a vizet a Santorum-Gringrich küzdelem.

Ron Paul német-ír származású, 76 éves texasi jelölt. Libertariánus elkötelezettségű, ezért az állam szerepének csökkentésért küzdött pályája során. Gyakorlatilag nincs esélye a küzdelemben, visszalépése idővel valószínűsíthető. A többiekhez képest egyedi politikát folytat, ezért érdemes róla megemlékezni. Megszüntetné a jegybank funkcióit ellátó FED-et, aranyalapra térne vissza. Meglehetősen pacifista irányt képvisel, többen azt is valószínűsítik, hogy minden külhoni amerikai támaszpontot bezárna. Esetleges győzelmével enyhülhetne az a diplomáciai, katonai nyomás, amit az USA a világ többi részére gyakorol érdekei érvényesítésének érdekében. Ha ez bekövetne, akkor felmerülhet a kérdés, vajon ki(k) lavíroznának be a hirtelen támadt hatalmi űrbe?

A múlt heti, úgynevezett szuperkedd előtt is Romney-nak állt a zászló, ám közben Santorum kezdett felnőni hozzá. A kedden szavazó 10 államból négyben Romney nyert, háromban Santorum, a kulcsfontosságú Ohio-ban fej-fej mellett alakult a küzdelem, végül Romney-t hozták ki győztesnek, ráadásul Santorum stábja regisztrációs hibákat vétett. Gringrich hozta a számára hazai pályát jelentő Georgia-t, de összesen csak két államot nyert eddig. Romney-nak előzetes számítások szerint jelenleg 454, Santorum-nak 217, Gringrich-nek 107, és Paul-nak 47 küldöttje van. Holnap két déli, konzervatív államban folytatódik az ütközet, ahol Gringrich is komoly esélyes. Ha ezeket nem tudja hozni, akkor már tényleg csak kétesélyes a küzdelem Romney és Santorum között.