André Goodfriend ideiglenes ügyvivő távozását követően, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövetének érkezésére várva sokan az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok normalizálását vizionálták, amire egyébként a két ország közötti, stratégiai kérdésekben való együttműködés kellő alapot is szolgáltatott. Magyarország geopolitikai súlya az orosz-ukrán konfliktus intenzívvé válásával értékelődött fel, ami felerősítette a „keleti nyitás” politikája, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződés körüli nyugati aggodalmakat. Az új nagykövet „politikai akklimatizálódását”, valamint a migrációs krízis hullámainak mérséklődését követően ismét felszínre kerültek a magyar kormányt ért, már korábban is megfogalmazott ún. demokráciakritikák, amelyek mögött egyesek őszinte aggodalmat, mások a magyar kormány által megsértett amerikai politikai és gazdasági érdekeket, míg megint mások a demokraták politikai kinevezettjének (Colleen Bell nem karrierdiplomata), és ezáltal a demokratáknak a republikánusok vádjaira reflektáló, demonstratív fellépését látják. (Obama kampánytámogatói, akiket az elnök nagykövetnek jelölt, a szenátusi meghallgatásokon több esetben nem nyújtottak megfelelő teljesítményt, emellett a republikánusok általában is számon kérik a demokratákon a hatékony, erős érdekképviselet és a külügyi kompetencia hiányát.) Abban sincs semmi meglepő, hogy a Brüsszellel szemben is gyakran alkalmazott, nemzeti szuverenitást hangsúlyozó („szabadságharcos”) retorikát Washington bírálataira válaszul is használják kormánypárti politikusok. A nagykövet által felsorolt pontok egy része ráadásul kifejezetten politikai értékvita tárgyát képezheti, és az sem elhanyagolható szempont, hogy sok esetben az USA sem hivatkozhat példaértékű amerikai mintára – talán ezt érezhette Bell is, amikor a Corvinus Egyetemen tartott október 28-i beszédében úgy fogalmazott: „azt azonban elismerjük, és el is fogjuk ismerni, hogy mi magunk sem mindig felelünk meg saját célkitűzéseinknek”[1]. Lázár János mai sajtótájékoztatóján ismét keményen visszaszólt az amerikaiaknak, sérelmezve a magyar belpolitikába való beavatkozásként értékelt kritikákat. Lázár karriercélja, ambíciói, párton belüli pozíciója és konfliktusai az utóbbi időszakban nagyobb sajtóérdeklődést váltottak ki, különösen a Rogán Antallal való vetélkedés kapcsán. Amennyiben a Miniszterelnökséget vezető miniszter dédelget hosszú távú terveket Orbán utódlásával összefüggésben, nem biztos, hogy politikailag kifizetődő az Egyesült Államokkal szembeni, nyíltan konfrontatív magatartás.

 K. J.

[1] „Erősebb hidat építünk” – Beszéd a Corvinus Egyetemen:

http://hungarian.hungary.usembassy.gov/bell_10282015.html