„Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre” - írta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég lemondott államtitkára a mellette kiállóknak címzett levelében. Arra teszünk kísérletet, hogy a levél hátterét adó konfliktushelyzet, azaz nagyüzemi mezőgazdasági termelés térhódításának hátterét feltárjuk.

A (kis)gazdák által nagyon tisztelt, és a szakma által is elismert államtitkár nevéhez fűződik a Darányi Ignác terv, vagyis a magyar vidékstratégia végrehajtásának terve. A dokumentum előkészítésére, tervezésére, a szakmai egyeztetésekre egy évet fordítottak, ami hazánkban soknak, és alaposnak mondható. A terv előtérbe helyezi a kisgazdaságokat, ebben ellenérdekeltek a nagygazdaságokat képviselő lobbik, a jelek szerint ők kerültek erőfölénybe, emiatt mondott le végül Ángyán József. Ha egy köztiszteletben álló államtitkár lemondásra kényszerül, ráadásul ilyen kemény sorokat vet papírra, akkor bizonyára nagy politikai befolyással is rendelkező erők munkája van a háttérben, ráadásul a kormány egyéb sorsdöntő tervezeteivel ellentétben a Darányi tervet széles egyeztetés előzte meg, és a gazdák, illetve a szakma támogatását élvezi. A Fidesz retorikáját korábban is a kisgazdaságok melletti kiállás jellemezte, de most mindez erősen megkérdőjeleződött…

A hazai birtokszerkezet jelentős átalakulásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Az államszocializmus alatt a termőföld termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kezében volt. A rendszerváltás után azonban elmaradt a reprivatizáció, azaz az eredeti földtulajdonok visszaadása. A kárpótlási jegyek rendszere töménytelen visszaélést generált. A kárpótlási jegyek területre és forintra váltása során sokan jártak jól, még többen rosszul. A vegetáló, termelési profiljukban beszűkült termelőszövetkezetek romjaira is többen vadásztak. Hazánkban nagyon olcsón lehetett földhöz jutni, és alacsony költségszinttel beruházni, ez részben még ma is igaz. A természeti (föld) és anyagi (támogatások) erőforrások megszerzése a cél. Bár statisztikailag az átlagos üzemméret elaprózott, de súlyuknál, területüknél, pláne érdekérvényesítő képességüknél fogva a nagyüzemek, nagygazdaságok újra kiemelkedőek lettek Magyarországon.

A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése több évszázados tendencia, azonban Magyarországon viharos gyorsasággal esett 1990 után. A kárpótlásokat és termelőszövetkezetek szétesését megelőzően közel félmillió ember, a foglalkoztatottak 15,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban; ez mára a negyedére csökkent. Hazánknak alacsony jövedelemszinttel, súlyos foglalkoztatási problémákkal kell szembenéznie, vidéki térségek szenvednek a foglalkoztatási krízisből kifejlődött szociális válsággal. Éppen ezért az egyre inkább nagyüzemi profilú hazai mezőgazdaság számunkra „luxus”, mivel az nagyon alacsony foglalkoztatottsággal párosul. Szántóföldi növénytermesztés esetén 100 hektárra vetítve mindössze egy közvetlenül foglalkoztatottat számíthatunk, közvetve csak további ideiglenes szolgáltatásokat, például növényvédelmi tanácsadás, helikopteres vegyszerezés. A nagyüzemek egy részére az alapanyag előállítás jellemző, jelentősen eltolódtak a szántóföldi növénytermesztés irányába, de érezhető a diverzifikációra való törekvés. A nagygazdaságok esetében a fő beruházási és profitforrás a hektáronkénti uniós támogatás, ez a legnagyobbaknál több százmillió forint is lehet. A több munkát igénylő, a növénytermesztés produktumait és melléktermékeit felhasználó állattartás sajnos egyre inkább visszaszorul az import javára. Holnapi bejegyzésünkben néhány típuspéldát hozunk fel, illetve mérleget vonunk a kisgazdaságok és a nagyüzemek párharcában.